Az orvostechnikai szoftverek (MDSW – Medical Device SoftWare) ma már sokszor nem dobozos termékként, hanem online piactereken keresztül jutnak el a felhasználókhoz – gondoljunk csak az App Store-ra, a Google Play-re vagy a felhőalapú megoldásokra.
De vajon ugyanazok a szabályok érvényesek rájuk, mint egy fizikai eszközre? Hogyan illeszkedik ehhez az MDR, az IVDR és a friss Digital Services Act (DSA)?
Pontosan erre ad választ a júniusban kiadott MDCG 2025-4 útmutató, amely tisztázza a szerepeket, felelősségeket és kötelezettségeket az online környezetben.
Ha a platform csak közvetít (pl. letöltési lehetőséget ad a gyártó nevében), akkor nem forgalmazó, hanem „hosting service provider”. Ha azonban aktívan részt vesz az értékesítésben – például átadja a tulajdonjogot vagy saját maga árulja a szoftvert –, akkor forgalmazói vagy importőri felelőssége lesz, pont úgy, mintha fizikai eszközt értékesítene.
Eddig sokaknak összemosódott a két fogalom, most viszont világos különbséget tesz az útmutató a szoftverek tekintetében:
Ez azért fontos, mert a gyártói felelősség a forgalomba hozatalhoz, míg a forgalmazói/importőri felelősség a forgalmazáshoz kapcsolódik.
Az online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyártó minden kötelező adatot feltüntessen, például:
Az útmutató egyértelműen összeköti a DSA előírásokat az MDR/IVDR követelményeivel:
Az új útmutató világos keretet ad a gyártóknak:
Az orvostechnikai szoftverek piaca rohamosan digitalizálódik és az MDCG 2025-4 segít abban, hogy a játékszabályok minden szereplő számára átláthatóak legyenek.
Egy biztos: aki app formában vagy online csatornán hozza forgalomba a szoftverét, annak érdemes alaposan áttanulmányoznia az új útmutatót.