2025. november 13-án a SAASCO Medical Kft. és az Óbudai Egyetem közös szervezésében került sor a Használhatósági Világnap 2025 szakmai napra. A rendezvény célja az volt, hogy megmutassuk: a használhatóság és az emberközpontú tervezés nem pusztán kiegészítő elemek az orvostechnikai fejlesztésben – sokszor szó szerint életet menthetnek.
Egy inspiráló és sikeres nap összefoglalója következik, ahol a fejlesztéstől a minőségellenőrzésig bejártuk a használhatóság kritikus szerepét.
A programot Dr. Eigner György dékán úr nyitotta meg, aki ismertette, milyen fejlesztések zajlanak a legmodernebb egyetemi kutatólaborokban, és hogyan támogatják ezek az orvostechnikai innovációkat. Előadásában világossá vált, hogy az ipari és egyetemi szféra együttműködése meghatározó a használhatóság területén. Különösen izgalmas volt a készülő MedTech Innovációs és Oktató Központ felépítésének és szerepének megismerése, amely a jövő orvostechnikai innovációit fogja támogatni.
A használhatóság egyik legfontosabb szabályozási alapköve az IEC 62366-1 szabvány, amely meghatározza, hogyan kell megvalósulnia a használhatósági előírásoknak az orvostechnikai eszközök fejlesztése során. A szabvány alkalmazását egy újra tervezés alatt álló útmutató segíti, így Juhász Attila szakmai vezető előadása különösen aktuális volt. Attila részletezte azokat a módosításokat, amelyek a következő időszakban jelennek meg. A nap legfontosabb üzenetei közül az övé volt a leginkább szívbe markoló: „Az egészségügyben a felhasználóközpontú tervezés valóban élet és halál kérdése.”
A mesterséges intelligenciáról általában technológiai szempontból beszélünk – de Dr. habil Szabó Gyula egyetemi docens előadása rávilágított az emberi oldalra is, előadásában az MI munkahelyi pszichés és szociális hatásait járta körbe. Kiemelte, az MI akkor szolgálja leghatékonyabban a betegek és a szakemberek igényeit, ha a rendszer nemcsak technikailag, hanem pszichológiailag is használható. Az előadó összegezte az AI lehetséges előnyeit és kockázatait, valamint kiemelte, hogy az MI csak akkor növeli a hatékonyságot, ha nem rontja az életminőséget.
Kokas Zsolt szoftvermérnök azokra a kérdésekre kereste a választ, mikor és miért használunk, illetve nem használunk érintőképernyőket, és mikor érdemes akár lemondani róluk. Más iparágakból vett érdekes példák segítségével mindenki számára világossá vált: a használhatósági döntéseknek nem a divatos trendek, hanem a valós felhasználói helyzetek mentén kell születniük.
A digitális minőségellenőrzés jövőjébe Ráthy István technológiai vezető kalauzolta a résztvevőket. Egy olyan automatizált platformot mutatott be, amely az emberi szemmozgás digitális követésével egyszerre teszi lehetővé a termék- és humán minőségellenőrzést. Ez az integrált megközelítés azt ígéri, hogy a jövő minőségbiztosítása sokkal gyorsabb és megbízhatóbb lesz.
Bús Árpád Zsolt ügyvezető a használhatósági iratgyűjtő tartalmi elemeit, a formatív és szummatív értékelés kulissza titkait ismertette. A használhatósági vizsgálat módszertanának bemutatása során rávilágított, mennyire befolyásolja a vizsgálat eredményeit a környezet, a vizsgálati alanyok, a megfigyelők és a tudatos vagy tudattalan befolyásolás. Megismerhettük a „close call” fogalmát is, a majdnem végrehajtott használati hiba szituációját. Zsolt a használhatósági vizsgálatok telepített vagy mobil laboratóriumban történő elvégzésének előnyeit és hátrányait is ecsetelte.
Hatalyák Zsófia rendszermérnök nem csak arról beszélt, hogyan biztosíthatják az AI-alapú rendszerek az átláthatóságot, a kontrollt és a biztonságot a betegek számára, hanem egy érdekfeszítő időutazáson is részt vehettünk általa. Izgalmas volt felismerni, hogy gyermekkorunk mesehősei, illetve a rajzfilmek megalkotói hogyan vetítették előre a robotok, a telemedicina vagy a gyomorkapszulák és csodabogyók jövőjét. Zsófia kiemelte, hogy a felhasználói élmény napjainkban átalakul, és az MI rendszerek emberközpontú, megbízható és érthető jellegét jelenti az etikus MI.
A szünetben a szervezők az Óbudai Egyetem új, számos orvostechnikai eszközzel és mérőműszerrel felszerelt MedTech Laborjába kalauzolták a résztvevőket, ahol Lovas István ismertette a labor történetét és képességeit.
A napot a gyakorlati példák tették teljessé. Rácz Dóra vezérigazgató tolmácsolásában egy viselhető EKG rendszer példáján keresztül láthattuk, miként teremthető meg az egyensúly a felhasználói élmény és a biztonság között. Gyártói szemüvegen keresztül mutatta meg, hogy a használhatóság nem kényelmi kérdés, hanem biztonsági elvárás, a használhatósági hibákat pedig kockázatként kell kezelni.
Marencsák Noémi ügyvezető a fényterápiás cumi fejlesztésén keresztül illusztrálta, hogy a felhasználók, jelen esetben az édesanyák visszajelzései kulcsszerepet játszottak a végső termék formavilágának kialakításában. Előadásában rávilágított a használhatóság emberi szempontjainak fontosságára. A használhatóság/biztonság egyensúlya itt is kulcsszerepet kapott.
A napot dr. Papp Valter ügyvezető zárta, aki az MDR elvárásait és a használhatósággal kapcsolatos tipikus hibákat foglalta össze a bejelentett szervezet szemszögéből. Kiemelte, hogy az MDR-ben a használhatóság nem különálló funkcióként jelenik meg, hanem a kockázatkezelés és a tervezési eljárások szerves részeként biztosítja a biztonságos, hatékony alkalmazást.
A használhatóság tehát nem „szép extra”, hanem a biztonságos betegellátás kulcseleme.
